HU RO EN
Szent István király ünnepe!

Szent István király ünnepe!

Augusztus 20. az egyik legősibb magyar ünnep, Szent István király ünnepének napja. A keresztény magyar államalapítás, a magyar állam fennállásának emléknapja.

A magyarság és a keresztény hit világának találkozását és összefonódását a magyar nép egyetlen uralkodó személyéhez köti; az első magyar királyhoz, az államalapító Szent Istvánhoz. István a magyar államiság és a kereszténység alapjait lerakó Géza fejedelem fia, a honfoglalást (896) vezető Árpád fejedelem ükunokája.
E korszak a kereszténység európai kiterjesztésének évszázada volt. A bizánci egyház térítői már a 9. század második felében megjelentek a térségben, a római egyház a 10. század során térítette meg a Kárpát-medencétől északra élő népeket. Történelmi párhuzam nélkül is igaz a kijelentés: az új évezred küszöbén Magyarország csatlakozott Európához.
István uralkodása idején augusztus 15-én, Nagyboldog-asszony napján hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot. Ekkor tartották az un. törvénynapokat. (Misztikus egybeesés, hogy István éppen ezen a napon halt meg 1038-ban.)
Később Szent László király hozott döntést az ünnepnappal kapcsolatban: áttették augusztus 20-ra, mert 1083-ban e napon avatták szentté I. István relikviáit a fehérvári bazilikában.
A történelem során már Nagy Lajos uralkodásától kezdve augusztus 20. egyházi ünnepként maradt a köztudatban.
1686-ban XI. Ince pápa elrendelte, hogy Buda vára töröktől való visszafoglalásának évfordulóján évente emlékezzék meg az egész katolikus világ Szent István ünnepéről - az egyház augusztus 16-án tartotta az ünnepséget.
1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, s a Szent István-nap is kimaradt, de Mária Terézia mégis elrendelte a megtartását, sőt, azt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette! 1771-ben ő volt az aki elhozatta Bécsbe, majd Budára a Szent Jobbot, amelyet ez időtől körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án.
Az 1848-as szabadságharc után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet. Ezt követően először 1860-ban ünnepelhették meg ezt a napot, amely országszerte nemzeti tüntetéssé fajult.
A kiegyezést követően teljes mértékben visszanyerte méltóságát az ünnep: 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította. A két világháború között mindez kiegészült a Szent István-i (Trianon előtti) Magyarország visszaállításának össznemzeti célkitűzésére való folyamatos emlékeztetéssel.
Augusztus 20-a 1945-ig nemzeti ünnep volt. Majd ezt eltörölték, de az egyházi ünnepek sorában még 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan. Az akkori rendszer számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható. Azonban teljes megszüntetését sem tartották követendő célnak ahogy az a tisztán vallási ünnepek egy részével történt, de tartalmilag megújították.
Szent István ősi ünnepéből az "új kenyér ünnepe" lett, majd az új alkotmányt, mint új szocialista államalapítást, 1949. augusztus 20-ra időzítették. Ettől fogva 1949-1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepeltük.
A rendszerváltozás óta, 1989-től ismét a régi tradíciók szerint rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi újjászületése csak 1991-ben történt meg.
Az első szabad választásokon létrejött Magyar Országgyűlés 1991. március 5-i döntése Szent István napját a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepének nyilvánította.

Az államalapító nagy király napja a történelem folyamán egybefonódott az új kenyér, sőt még az Alkotmány ünnepével is: a legtöbben azonban ma a tűzijátékot ünneplik meg.

Szent István király ünnepe Székelyudvarhelyen!
Az államalapítás és az új kenyér ünnepe alkalmából a Székelyudvarhely-i polgármesteri hivatal tartalmas programot szervezett tavaly. (2016-ban)
A Vár utca kulturális programokat kínáló sátraknak adott otthont, ahol a Székelyföldi Legendárium óriásjátékával ismerkedhettek a csöppségek, de akár a Szent Koronát is elkészíthették maguknak papír és színes ceruzák segítségével.

A Haáz Rezső Múzeum standjánál a családosok kincskeresésre jelentkezhettek, felfedezve a város rejtett csodáit. A gyerekek a hétvégi délelőttök folyamán további interaktív, mesével átszőtt koncerteken, valamint bábjátékokon vehettek részt.

Szombat délután látványos középkori hadi bemutatóval kápráztatta el a közönséget a székelyudvarhelyi Arany Griff Rend, majd a Pécsi Kamarakórus és az Alla Breve Vegyeskar közös előadása alatt meghitt hangulattal és zenével telt meg a város központja.

Az új kenyér megszentelése és megáldása ezúttal nem a Márton Áron téren, hanem az Emlékezés parkja mellett felállított nagyszínpadon történt. Elsőként Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere mondott ünnepi köszöntőt, amelyben rámutatott, államalapító István királyunk szentté avatásának napja nemzeti ünnepeink sorában azon kivételes események közé tartozik, amelyre nem vetődik a gyász árnyéka.

„Még áttételesen sem egy kegyelettel teljes, bús emlékezést jelent számunkra, hanem a dönteni tudást, a béketeremtés, a megújulás, vagyis a bizakodás és a jövőbe vetett hit maradéktalan diadalát" - magyarázta a polgármester. „Számomra Szent István és az új kenyér ünnepe a hittel végzett munkát, illetve a munkába vetett hitet is jelenti" - mondta, majd arra kérte a történelmi egyházak képviselőit, hogy áldják és szenteljék meg az új kenyeret.

A száz darab megáldott kenyeret a polgármesteri hivatal egyesületeknek, alapítványoknak és öregotthonoknak adományozta. Az ünnepségsorozaton a korábbi évektől eltérően nem adták át a város kulcsát.

A nap további részében a rendezvény látogatói koncerteket tekinthettek meg, este pedig egy tízperces ünnepi tűzijátékot. Vasárnap operettgálára, valamint a jubiláló házaspárok köszöntésére várták a városlakókat, este pedig Vizi Imre dzsesszkoncertjére, illetve a Beatrice és a Karthago együttesek fellépése zárta a rendezvényt."

2017-es részletes programajánlat hamarosan!

Méltóságteljes Ünneplést kívánunk!

Szent István király ünnepe!
Szent István király ünnepe!
Kulcsszavak:   

Szent István király ünnepe, Székelyföld, program ajánlatok, turizmus, programturizmus, erdélyi ajánlatok, kulcsosház, székelyföldi árajánlatok, szabadság, szabad szállás, Hargita