HU RO EN
Csíksomlyó (zarándokhely) - Gyímesek (az 1000 éves határ)

Csíksomlyó (zarándokhely) - Gyímesek (az 1000 éves határ)

Csíksomlyó (románul Şumuleu Ciuc)

1959 óta Csíkszereda település része. A katolikus vallású székelyek híres Mária-kegyhelye, búcsújáróhelye és szellemi életének több évszázados központja. Minden pünkösdkor itt zajlik a híres csíksomlyói búcsú.

A csíksomlyói búcsú 1567-ben kezdődött, a székelyek katolikus hitük megvédéséért hálát adó fogadalmi zarándoklata, amely 1990-től kezdődően mára már az összmagyarság legjelentősebb keresztény eseményévé vált. A magyar katolikus és keresztény hívők által minden év pünkösdjén, több százezer résztvevő jelenlétében megtartott búcsú az erdélyi Csíksomlyó kegytemplomában és szabadtéri szentmise a közeli Kissomlyó-hegy és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben.

A Római katolikus egyház hívei Csíksomlyón teljes búcsút nyerhetnek, ugyanis az a bűneit megvalló és bűnbánatot tanúsító hívő, aki a gyónás szentségének kegyelmi állapotában meglátogatja a kegyhelyet és ott meghallgatja a szentmisét, az elnyeri a bűnei megbocsátása után visszamaradt büntetések teljes elengedését is. A ferences rend által alapított Mária-kegyhely templomában van elhelyezve a híres kegyszobor, a sugárkoszorúval övezett Mária, aki a földgömbön és a holdsarlón áll, feje körül tizenkét csillagból álló glória. A holdsarlón egy emberarc van. Jobb kezében királynői jogart, baljában a gyermek Jézust tartja, mindkét szoboralak fejét korona díszíti. A 227 cm-es, aranyozott, festett hársfa szobor eredetileg egy szárnyasoltár központi alakja lehetett. A kegyszobor keletkezésének időpontja a 16. század eleje.

Az 1990-es évekre a kegytemplom és a körülötte lévő térség nem tudta már befogadni a több százezerre duzzadt búcsúsok tömegét. Ezért 1993-ban oltáremelvényt építettek a hegy nyergében és azóta oda irányítják a keresztaljákat (kereszt alatt vonuló, templomuk zászlója és a településük nevét jelző felirat mögé felsorakozó zarándok csoportokat) és a világ különböző részeiből érkező hívők csoportjait.

A több évszázados Csíksomlyót nemcsak a kegytemplom és a kolostor alkotja, hozzátartozik még négy kápolna is, amelyeket a búcsúsok pünkösd ünnepén felkeresnek.

A Szent János-kápolna.
A kis kápolna hossza 4,44 méter, szélessége 3,27 méter. Az évtizedek múlásával a kápolnát javítgatták, új oltárt és szószéket kapott, a megkopott Nepomuki Szent János-szobor helyébe az oltárra Szent Erzsébet-képét festették. A mindenkori búcsúsok fogadóhelye így teljesen új arcot öltött.

A Salvator-kápolna
A Kis-Somlyó hegyén található kápolnák közül a legrégibb és épjtészeti szempontból a legértékesebb a hegy tetején álló Salvator-kápolna. A néphagyomány szerint Hunyadi János nándorfehérvári győzelmének emlékére épült. Az egyhajós, boltozott, négyszögletes szentélyű középkori kápolnát 1678-ban bővítették.

A Szenvedő Jézus-kápolna
A Salvator-kápolnától alig néhány lépésnyire keletre van a Szenvedő Jézus-kápolnája, ami valójában csak egy kis fülke, amelyben az oszlophoz kötözött, térdre kényszerült Jézus-szobrot őrzik. Pünkösd szombatjának és vasárnapjának hajnalán, ennél a kápolnánál gyülekeznek a napimádó moldvai csángók csoportjai, várva a napfelkeltét. A Kárpát-medencében és talán Európában is egyedülálló jelenségről van szó, ami azt valószínűsíti, hogy a hegy még a kereszténység előtt kultikus hely lehetett.

A Szent Antal-kápolna
Az 1661-es török-tatár dúlás idején egy Márk jakab nevű testvér a Kis-Somlyó-hegy deli oldalába rejtőzött és onnan nézte végig a templom és a klastrom felégetését. A tatárok, ekkor négy ferencest gyilkoltak meg, négy másikat pedig magukkal vittek. Márk Jakab testvér nehéz, szorongatott helyzetében Szent Antalhoz fohászkodott, megfogadta, hogyha a veszélyből megmenekül, azon a helyen, ahol tartózkodik kápolnát fog építeni. Márk Jakab megszabadult a biztos haláltól és a fogságtól is. Fogadalmát megtartotta, 1673-ban saját kezével építette fel a Szent Antal-kápolnát, a mai kápolna ősét.

Zarándokkert:
A mai Barátok fürdőjéhez kanyargós ösvényen lehet eljutni. A Mária-forrás melletti részen található a tulipán alakú, deszkával bekerített fedett új fürdő, amely egy bővizű forrásra épült, ahol egykor a régi Barátok fürdője állott. A hatszögű medence a tulipán épület közepén kapott helyet. A kertben kialakítottak még egy kisebb lábáztató medencét, amelynek közelében van a fűzfából megformázott Köpenyes Madonna, vagyis a Fűz Mária. Az út szélén egy fenyő alakú életfa látható, a mögötte lévő székelykapu jobb oldali bejáratán át a Rózsafüzér-ösvényre lehet eljutni, ahol az Úr imádsága és az Angyali üdvözlet olvasható. Ugyancsak ezen a részen van elhelyezve a Nap- és a Holdóra, amelyeknek biblikus jelentésük van. A tizenkét apostol neve székely róvásírással van bevésve, a középponthoz legközelebb János apostol neve olvasható. A kert utolsó dísze a kifele hajló, papi süveget jelképező füzfakorona.

Honlap: http://www.csiksomlyo.ro

Gyimesbükk (románul Ghimeş-Făget) községközpont a történelmi Erdély egyik legkeletibb települése.

A falu Csíkszeredától 32 km-re északkeletre, a Tatros felső szakaszán, a Gyímesi-szoros alsó kijáratánál fekszik. A Tatros folyó és a vasútvonal itt hagyja el Erdélyt, és lép át Moldvába. Az itt található vámházat és a mellette lévő, 17. Században épült Rákóczi-vár romjait évről évre turisták ezrei keresik fel.

1600-ban Gijmes néven említik először. 1910-ben 6298 lakosa volt, ebből 4373 magyar, 1725 román, 109 német. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Szépvízi járáshoz tartozott. 1950-ben Bákó régióhoz csatolták át, ma Bákó megye része. A 2011-es román népszámlálás alapján a községnek 5094 lakosa van, ebből 3024 magyar és 1989 román.

Gyimesbükkön a Rákóczi-vár romjai alatt, néhány méterre a hajdani román-magyar határtól áll a hajdani Magyar Állami Vasútak egyik legkeletibb, 30. számú vasúti őrháza. Az őrház 1897-ben épült a magyar és a román állam közti szerződés alapján, a Csíkszereda - Gyimesbükk - Palánka - Kománfalva vasútvonal részeként. A 30. számú őrházat 1920 után a román vasúttársaság, a CFR használta, 1940-től 1944-ig ismét a MÁV, illetve a Magyar Honvédség. Ekkor az épület pincéjében és mellette lőrésekkel ellátott bunkert alakítottak ki. Az őrház 1944-től újra a CFR-hez került, majd sokáig elhagyatottan állt, mert a román vasúttársaság az 1960-as években megszüntette az őrházi szolgálatokat. Az épület néhány éve Deáky Andrásnak, a helyi iskola nyugdíjas igazgatójának tulajdonába került, aki azt a helyi önkormányzatnak ajándékozta. 2007-ben a Budakeszi Kulturális Alapitvány indított gyűjtést Erdélyben és Magyarországon az őrház felújítására. 2008 pünkösdjére az épületet nemzetközi összefogással felújították, majd több ezer ember jelenléte mellett ünnepélyes keretek között adták át. Az átadásra Budapestről különvonat érkezett a helyszínre, amely szerelvényt az ipartörténeti értékként számon tartott 017-es Nohab húzta Gyimesbükkig. A felújított őrházban vasúttörténeti kiállítás látható (Bilibók Ágoston).

A település középpontjában található egy hatalmas vasútállomás, amelynek épületét Pfaff Ferenc építész tervezte. Az állomásépület méreteit (102 méter hosszú és 13 méter széles) és eleganciáját tekintve a szegedi és a fiumei állomásokkal vetekszik. Az állomás épületének falán elhelyezték az építész, Pfaff Ferenc emlékét megörökítő, román-magyar-angol nyelvű emléktáblát is.

Ajánlott útvonal: Székelyudvarhely - Homoródfürdő - Csíkszereda - Csíksomlyó - Csíkszereda - Szépvíz - Gyimesfelsőlok - Gyimesbükk kb. 100 kilométer.

Tartalmas üdülést kívánunk!

Csíksomlyó (zarándokhely) - Gyímesek (az 1000 éves határ)
Csíksomlyói kegytemplom
Kulcsszavak:   

Csíksomlyó, Gyimesbükk, Székelyföld, programok, ajánlatok, rendezvények, 1000 éves határ, Erdély, Csíksomlyói búcsú, székelyföldi turizmus, helyi látványosságok, kegytemplom