HU RO EN
A törcsvári Drakula kastély!

A törcsvári Drakula kastély!

A vár I. Lajos magyar király engedélyével, 1377-ben épült a mellette elhaladó, fontos kereskedelmi út ellenőrzésére és a havasalföldi román vajdák betörései ellen. Fekvéséből adódóan a nehezen bevehető várak közé tartozott.

1512-ben a várat, Brassó város 100 forint értékben felújíttatta, Zeller Mátyás építőmester vezetésével. 1568-ban a kastély végleg Brassó fennhatósága alá került, aminek következményeként János Zsigmond fejedelem évi 200 forint adó fizetésére kötelezte őket. 1612. április 5-én Báthory Gábor legyőzvén a brassóiakat és a rozsnyói várat, a törcsvári kastély ellen indult, amikor Henklischer János várnagy harc nélkül átadta a kastély kulcsait a fejedelemnek. Később azonban a kastély visszakerült az időközben a fejedelemnek behódolt brassóiakhoz. 1660-ban II. Rákóczi György, a Mikes Mihály vezette székely katonákkal elfoglalta a várat. A brassói szászok 1916-ban visszaajándékozták IV. Károly királynak, aki feleségének, Zita királynénak adta a várat. 1918-ban román fennhatóság alá került, majd 1920-ban Karl Schnell brassói polgármester Mária román királynénak ajándékozta az 1918. december 1-jei Nagy-Románia egyesülése alkalmából. A királynő átépítette és romantikus kiegészítésekkel restauráltatta, majd lányának, Ilona hercegnőnek hagyta örökségül, aki 1931. július 26-án ment férjhez Habsburg Antalhoz. A házaspár később Ausztriába költözött, s 1948-ban - a királyi család száműzetése után - a törcsvári kastély a román állam tulajdonává vált. Az államosítás után kifosztották és sorsára hagyták a kastélyt, restaurálása csak 1987-ben kezdődött, a munka legnagyobb része1993-ra készült el.

A kastély 100 m magas hegyen épült, trapéz alaprajzú, É-D-i irányú belsőtornyos vár. A várnak egyetlen bejárata van, egy vastag falú, szűk bejáratú kaputorony, melyhez eredetileg elmozdítható falépcső, ma kőlépcső vezet. Az északi oldalon, egy kétemeletes torony, mellette egy hétemeletes, befelé keskenyedő, négyszögű bástya található, amelynek tetejére egy figyelőtornyot építettek. A nyugati oldalon egy kerek torony található, melynek az alagsorában nagyon alacsony bejáratú, ablaktalan börtön volt. Földszintjén a darabontok szobája volt, az udvar közepén pedig a kb. 70 m mélységű kút található. A kastélyt a közelmúltban teljes mértékben restaurálták, jelenleg nagyon jó állapotban vannak a falai. A belső helyiségekben a román királyi család emléktárgyaiból állandó kiállítás tekinthető meg. A kastély igen látogatott belföldi és külföldi turisták által egyaránt, ugyanis a legendákból és horrorfilmekből ismert Drakula grófként azonosított Vlad Tepes egyik kastélyának tartják.

Drakula gróf - Vlad Tepes havasalföldi vajda

A kegyetlenségeiről elhíresült Vlad Tepes havasalföldi vajda a Dracula nevet kapta, ami románul ördögfiókát jelent. Ugyancsak románul a "tepes" jelző karót jelent, mivel kedvelt elfoglaltsága volt az emberek karóba húzása. Kegyetlenségéről már életében legendák keringtek. A nép az ördöggel azonosította: azt hitték, sohasem hal meg, éjfélkor feltámad, és friss vérrel táplálkozik.
Bram Stoker világhírű rémregényét követően ő vált a vámpírtörténetek főhősévé: Drakula gróffá. Évek hosszú sora alatt alakját teljesen eltorzították, és gyökeresen tértek el valós személyétől. Kevesen tudják a mozinézők közül, hogy ki is volt valójában az eredeti Drakula. Hát ő: Vlad Dracul Tepes, a karóba húzó, kegyetlen vajda.

Az eredeti Drakula a XV. században az Erdéllyel szomszédos hegyvidéki terület, a Havasalföld fejedelme volt. Festményeken és fametszeteken megörökített arcképeinek tanúsága szerint vastag bajszú, horgas orrú és nagy, meredt szemű férfi volt, a keresztségben a Vlad nevet kapta, de Drakulának is nevezték, mert családjának címerében "dracul", vagyis sárkány ágaskodott. E szónak történetesen "ördög" jelentése is van.

Fiatal korában túszként a törökök fogságába került, ahol ellesett egy gyötrelmes kivégzési módot, a karóba húzást. E barbár büntetés során az áldozat testén kihegyezett fakarót vagy vas lándzsát szúrnak keresztül, majd felállítva a földbe ássák, hogy lassú kínok között szenvedjen ki rajta.

1448-ban Vlad valószínűleg 18 éves volt csupán, amikor a törökök a havasalföldi trónra ültették, de ő két hónap múlva egy keresztény kolostor falai közé menekült. Miután a törökök bevették Konstantinápolyt, az ortodox kereszténység fővárosát, Vlad 1456-ban visszatért öröklött trónjára, és ettől kezdve négy évig példátlanul leleményes kegyetlenséggel uralkodott. Egy alkalommal minden ok nélkül feldúlt egy vele baráti viszonyban álló várost, ennek 10 ezer polgárát megkínoztatta, sokat karóba is húzatott. Ekkor tett szert új ragadványnevére: Tepes, vagyis "karóbahúzó". Leghírhedtebb tömegmészárlását 1640 Szent Bertalan napján követte el, ekkor az egyik erdélyi városban 30 ezer embert húzatott karóba.

Amikor a török udvar követei nem vették le jelenlétében a turbánjukat, megparancsolta, hogy szögezzék a koponyájukhoz, ez nyilvánvalóan a függetlenség arcátlanul merész kinyilvánítása volt. Bármily barbár volt, hírnevet szerzett a keresztény Európában, számos Duna menti várat foglalt vissza a törököktől, és seregével csaknem a Fekete-tengerig hatolt.

Az érem másik oldala, hogy miután visszafordult csapataival, a saját népe akarta hamisított levelekkel gyanúba keverni, hogy összejátszik a törökökkel. Drakulát Corvin Mátyás magyar király, se szó, se beszéd, tizenkét évre lecsukatta. Lehet, hogy maguk a havasalföldiek undorodtak meg saját uralkodójuk büntető módszereinek bámulatos változatosságától, amelybe az elevenen megfőzéstől és megnyúzástól az égetésig és a csonkításig minden belefért.

Börtönévei alatt Drakula, aki fondorlatosan elbűvölő személyiség lehetett, összebarátkozott őreivel, akik segítőkészen ellátták egerekkel és más kis állatokkal, hogy a cellájában karóba húzhassa őket csak úgy, a maga örömére. 1474-ben kiszabadult. Két évvel később (immár harmadszor) bejelentette igényét a havasalföldi trónra, de két hónappal ezután, 45 éves korában, mikor ismét részt vett egy törökök elleni csatában, megölték. Fejét levágták, és mézben konzerválva trófeaként küldték a szultánnak, testét jeltelen sírba temették.

A Bram Stoker által kitalált Drakula-figura ma is éppoly mélyen megigézi a közvéleményt, mint a regénybeli fiatal Harkert, aki a regényben döbbenten teszi fel a kérdést: "Miféle ember ez, vagy miféle teremtmény, emberbőrbe bújva ?"

Javasolt útvonal:
Székelyudvarhely - Boldogfalva - Homoródszentmárton - Kőhalom - Brassó - Törcsvár kb. 130 km

Vámpír mentes, nyugodalmas nyaralást kívánunk!

A törcsvári Drakula kastély!
A törcsvári Drakula kastély
Kulcsszavak:   

A törcsvári Drakula kastély, erdélyi programok, ajánlatok, Vlad Tepes, vakáció, szabadság, erdélyi utazás, helyi látványosság, csillag túra ajánlat, utazás, kikapcsolódás, turizmus