HU RO EN
Alsórákosi természetvédelmi terület!

Alsórákosi természetvédelmi terület!

Alsórákos Székelyudvarhelytől 70 km-re, az Alsórákosi-szorosban fekszik. Nevét a Sóskút-patakáról (egykor Rákos-patak) kapta. A település az egykor itt virágzó bazaltbányászat központja volt.

A határában található fekete színű bazaltoszlopok, a vulkáni kürtőből kitermelt láva helyén csapadékból lett tavacska, valamint a vulkanikus kráterben vörös színben izzó salakkúp és környéke természetvédelmi terület.

Temetőjében az itteni különleges temetkezési szokásokat bizonyítja a faragott lábfa, vagy lábtól való fa szokása. Külön figyelmet érdemel az 1625-ben épült Sükösd-Bethlen várkastély, ami a dícső múltba kalauzol bennünket.

Mielőtt a település történelmi értékeit számba vennénk, azelőtt a folyó jobboldali partján, a falu felett emelkedő Hegyes bazaltvulkánt járjuk körbe.

Tekervényes úton kaptatunk felfele, a felhagyott külszíni fejtés lehangoló romos bányaépületei lassan elmaradnak, s megérkezünk a kőfejtők által kipreparált, mára már természetvédelmi területté nyilvánított bazaltoszlopokig. A Persány-hegység alsórákosi szakaszán felszínre buggyanó alkáli bazaltkúpok 1,2 és 0,6 millió évesek. A Hegyes déli lejtőjén látható bazaltfalon még a laikusnak is könnyen láthatóvá válik a felszín felé préselődő folyékony láva tekervényes útja. A körkörösen megszilárdult láva mellett ott láthatók a több méter magas, vastag, ötszögű szürke bazaltoszlopok. Alsórákos fölött ezek tartják a szürke fellegeket, s az eget, hogy ránk ne szakadjon.

A kockakőnek kitermelt bazaltoszlopoktól északkelet irányba haladva, alig pár száz méter megtétele után csodálatos látványban van részünk. Ékalakú tó, a Fenyős-tó csillog a vulkáni kürtőből kitermelt láva helyén. A Fenyős-tó annyiban különbözik a Szent Anna-tótól, hogy itt az emberi kéz kanalazta ki a kráterből a lávát, s nem a robbanás. De ez a fiatal „vulkanikus eredetű" tavunk is a csapadéknak köszönheti létét. A kéken csillogó tiszta vizű tó tükre fölött emelkedő kráterfalon jól látszanak a fehértől a fekete színig, szinte minden árnyalatban megtalálható bazaltsalak rétegek. Ezek a szél által szépen kipreparált rétegek, a nagy gáztartalmú lávából fröccsentek szét, és rakódtak le a vulkán lejtőin. A sivár kőtenger felszínén képződő sovány talajon már megkapaszkodott a növényzet, a lándzsás levelű, dús élénkpirosas, rózsásvirágú erdei deréce száradó példányait tépdesi az őszi szél.

Rövid séta után elérjük a Hegyes (612 m) nevű veres dombot, a „pokol kapuját", ahová az van írva: „Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel". Hatalmas, vörös színben izzó salakkúpot körkörösen övező mély bányaudvar peremén sétálva felelevenítjük a bazaltvulkán kitörését. Napjainkban már nem pöfög a Hegyes, de a központi részen a vörös minden árnyalatában pompázó salakrétegek emlékeztetnek a természet erejére. A különböző szemcsenagyságú salakrétegek között az avatott szem felfedezi azokat a változatos formájú vulkáni bombákat, amelyek a kitörés során sisteregve hulltak alá. Van közöttük repedezett kérgű „kenyérbomba", megnyúlt ovális „orsóbomba" és „kötél- vagy szalagbomba", amely akkor keletkezik, amikor a forró lávafoszlány kirepül a kürtőből és a levegőben forgó, tekergőző mozgást végez. A korábban hő- és hangszigetelő anyagnak kitermelt, nagy mennyiségű salak helyén most kanyonszerű űr tátong. A külső peremek salakfalai okker és fekete színbe öltöztek. A kráterfalban a csapadék és szél munkája bizarr formákat faragott. Kenyérbombával jól feltarisznyálva araszolunk ki a „pokol kapuján", a helytől könnyes búcsút véve megígérjük, hogy még visszatérünk.

Alattunk húzódik az alsórákosi temető „gombosfákkal" teletűzdelt kopjafás temetője. Érdekesek ezek a vékony, embermagasságú, festett, gömbben és tulipánban végződő „lábtól való fák." Mert ezek a jelek mindig „a sír keleti végénél, vagyis a halott lábánál vannak leszúrva", írta Kós Károly. A kopjafa elemeit gyakran kifestik, piros, fehér, zöld, barna, fekete színekre. Az öregek gombos fáját feketére, a középkorúakét pedig fehér-feketére, barna-feketére festik, míg a fiatalon elhunytaknak vörösre festett kopját szúrnak a lábukhoz. (Jánosi Csaba leírása alapján)

A falu Felszeg nevű részében az idővel dacolva áll az impozáns Sükösd-Bethlen várkastély, amely egykor gróf Bethlen István tulajdona volt. A későbbiekben Bethlen Gábor Sükösd grófnak ajándékozta a katonai szolgáltatásokért. Az épületet 1625-ben építették erdélyi reneszánsz stílusban, a bástyáiban voltak a szalonok, lakhelyek, konyhák, raktárak. Közepén egy négyszögű udvar található, a kastélyt falakkal vették körül.

Az 1848-as forradalom idején az épület nagy része leégett, 1873 után, a kastély Teleki Sámuelé lett, idővel viszont folyamatosan romlott az épület állapota. A 90-es években elkezdték ennek felújítását, de munka még mindig van rajta...

Javasolt útvonal: Székelyudvarhely - Boldogfalva - Homoródszentmárton - Kőhalom - Alsórákos kb. 70 km

Látogassa meg ön is Alsórákos csodáit!

Alsórákosi természetvédelmi terület!
Alsórákosi természetvédelmi terület
Kulcsszavak:   

Alsórákosi természetvédelmi terület, csillagtúra ajánlatok, programok, Székelyföld, falusi turizmus, hétvégi programok, utazás, vakáció, turisztikai központ, erdélyi vendégházak