A Nagygalambfalvi Rák tava!
A Rák-tava Nagygalambfalvától 2 km-re északra, 600 m tengerszint feletti magasságban található, a Zavaros patak gyűjtőmedencéjében.
A tavat nyugaton a Kerekmező (470 m), északnyugaton a Szekérvár teteje (788 m), északon a Hevedertető (841 m), és a mögötte magasodó a Rez tető (932 m), keleten a Sínai domb határolja.
A terület neogén kori üledékes kőzetekből épül fel, agyagmárga, közbe települve homokkő és konglomerátumok alkotják, ezek a kőzetek hajlamosak a suvadásra, földcsuszamlásra. Ez történt a tó keletkezésekor is, amely a jégkorszak végére tehető, a szomszédos domboldalak megcsúszásával kialakult a völgyben egy földtorlasz meggátolva, hogy a völgyből lefolyón a víz, így az feltöltődött. Idővel az erózió kikezdte a földtorlaszokat és a fölgyülemlett víz egy része elfolyt.
A tó hosszúsága 250 m, szélessége 150 m, területe 3 ha, a hozzátartozó területekkel együtt 10 ha. A mélysége változó a nyílt vízen 4-7 m, a zsombékos, nádas részeken 3-4 m. A tó melyén az iszap réteg hidrogén-szulfidot tartalmaz.
A tavat és környékét, 10 ha területet a 5/2000-es számú törvény a Nemzeti Területrendezési terv alapján védetté nyilvánítottak.
A tó és környéke sok ritka növénynek ad otthont, ilyen pl. a fürtös lizinka (Lysimachia thyrsiflora) és a vidrafű (Menyanthes trifoliata), amelyek ritka jégkorszaki maradvány növény fajok, továbbá megtalálható a közönséges rence (Utricularia vulgaris), amely apró vízi rovarokkal, rákokkal, szúnyoglárvákkal táplálkozik. Az apró zsákmányokat a növény a rovarfogó tömlőcske segítségével ejti csapdába. A tömlőben a rovarokat fehérjebontó enzimek bontják le, a N-tartalmú vegyületeket a tömlők falának vékonyfalú sejtjei felszívják.
Ezen kívül előfordul a törékeny fűz (Salix fragilis), hamvas fűz (Salis cinerea), mézgás éger (Alnus glutinosa), fagyal (Ligustrum vulgare), kökény (Prunus spinosa), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus). A lágyszárúak közül megtalálható a mocsári pajzsika (Dryopteris thelypteris), nád (Phragmites communis), széleslevelű gyékény (Typha latifolia), mocsári gólyahír (Caltha palustris), békalencse (Lemna minor), Teleki-virág (Telekia speciosa).
A nagyobb testű emlősök közül felbukkan a területen az őz (Capreolus capreolus) a vaddisznó (Sus scrofa), a mezei nyúl (Lepus europaeus) és a róka (Vulpes vulpes). A madarak közül megtalálható a tőkés réce (Anas platyrynchos), szárcsa (Fulicaria atra), szürke gém (Ardea cinerea), bíbic (Vanellus vanellus), barna rétihéja (Circus aeruginosus), tövisszúró gébics (Lanius collurio), vörös vércse (Falco tinnunculus), egerészölyv (Buteo buteo), nádirigó (Acrocephalus arundinaceus). A kétéltűek és hüllők is előfordulnak a területen, ilyen pl. a vízisikló (Natrix natrix), kecskebéka (Rana esculenta), tarajos gőte (Triturus cristatus).
Javasolt útvonal: Székelyudvarhely – Bögöz – Nagygalambfalva kb. 17 km.
Nagygalambfalvára érkezve jobb oldalra letérünk a főútról a „Cuki” épülete előtt. Ezen az úton tovább haladva 800 métert egy elágazáshoz érünk, balra egy út kapaszkodik ki az oldalon, szemben pedig egy gyengébb minőségű halad tovább. Javallott a kocsit itt hátrahagyni és gyalog folytatni az utunkat, mert főként esősebb idő esetén nehézkes a közlekedés ezen a szakaszon. A mezei utat követve haladunk előre, a távolról is jól kivehető kilátó irányába. Közél érve észrevehetjük a balra letérő földutat, mely egy kis kerülő után kerül a természetvédelmi terület bejáratát jelző információs tábláig.
Fedezze fel ön is a Rák tavat!
Tipp: Mivel útba esik, a nagygalombfalvi Rák tava meglátogatása napján keresse fel a fiatfalvi iszapvulkánokat is.
Honlap: http://erdelyivendeghazak.ro/hu/prg/62/10/fiatfalvi-iszapvulkanok-helyi-latvanyossagok-programok
