HU RO EN
Szent Anna-tó, Mohos-tõzegláp és Torjai Büdösbarlang!

Szent Anna-tó, Mohos-tõzegláp és Torjai Büdösbarlang!

A Szent Anna-tó és a Mohos-tõzegláp európai szinten is természeti ritkaság. A Csomád hegység két vulkáni kúpján alakult ki a két természeti csoda. Az egyik kúp helyén 950 m tengerszint feletti magasságban a 464 m átmérõjű Szent Anna-tó, a másik kúp helyén 1050 m magasságon a Mohos-tõzegláp.

A szigorúan védett természetvédelmi területre autóval is bejuthatunk díjfizetés ellenébe, de Tusnádfürdõrõl gyalog is érkezhetünk. A tó partján állva lenyűgözõ a látvány. A majdnem szabályos kör alakú tó vizén visszatükrözõdik a kráterperem fenyõerdõvel benõtt kies látványa. A tóban csónakázhatunk, sõt nyáron fürödhetünk is, nem ritka a 24-25 C fokos vízhõmérséklet sem. A helyiek szerint mindenképpen fürödjünk, vagy legalább mosakodjunk meg a vízben, mert ezt megtéve, a tó tündére védelmez minket egy évig.

A tó mellett romantikus kis kápolna áll, a Szent Anna-kápolna, melyet 1977-ben építettek egy fakápolna helyén. A környék katolikusai számára még ma is jelentõs zarándokhely a kápolna környékén minden év július végén megrendezett Anna-napi búcsú.

A Szent Anna-tó vízgyűjtõ területe kicsi, semmilyen kapcsolatban nincs a helyi vízrajzi hálózattal. A tavat fõleg a csapadék táplálja. Nincs közvetlen lefolyása, a víz csak a föld alatt szivárog ki és bukkan fel források formájában a vulkán külsõ részén. A vízszint a földalatti lefolyás miatt csökken. 1867-ben a legnagyobb mélység 12 méter volt, 1907-ben 8.5 méter, jelenleg pedig 7 méter. Ezt a folyamatot elõsegíti a meder feltöltõdése és a növényzet terjedése. Néhány évtized múlva a Szent Anna-tó elõreláthatólag az egykori Mohos-tó sorsára jut, helyén nem marad más, csak egy láp.

A Mohos-tõzegláp a Csomád-hegység egyik krátermaradványában fekszik 1050 méter magasságban, Hargita megyében. Átmérõje 800 méter, területe 80 hektár. A tõzeg vastagsága 10 m, mennyisége 3 millió köbméter. Az egykori Mohos-tó vize eltűnt, csak sűrű növényzettel, fõleg tõzegmohával benõtt láp maradt utána. A tó eltűnése az Oltba folyó Veres-patak regresszív eróziójának és a hordalékfölddel való feltöltõdésének tulajdonítható.

Az egykori vulkanikus kráterben a Szent Anna-tó közelében található ikerkráterben, a Mohos csúcs déli lábánál terül el. A tájvédelmi körzet tudományos és természeti ritkaságokat, egy havasi tõzeglápot õriz. A gyönyörű fenyvesek között elterülõ kekete áfonyabokrokkal tarkított tõzegmoha rendkívül látványos. A valamikori Mohos-tó felszínét már szinte teljesen eltakarja az ingoványos mohatelep, amit a nép Kokojzásnak nevez. A hajdani tóból már csak néhány tószem maradt.

Rendkívüli növényritkaságokat csodálhatunk itt meg, többféle húsevõ növényt, például a kerek levelű harmatfüvet, több mint 20-féle mohafüvet. Megtalálható itt a tõzegáfonya, a kéttõs erdeifenyõ, a vörös áfonya, ritkaság a jégkorszakból maradt tõzegrozmaring. Az állatfajok közül említésre méltó a medveállatka, kerekesférgek, iszapamõba, zománcállatka, a különbözõ vízi bogarak, piócák, stb. A látogatók ma már csak a láp egy részét tekinthetik meg a természetvédelem miatt. A lápra épülõ fapallókon eljuthatunk az egyik tószemhez is, és rengeteg növényritkaságot figyelhetünk meg egészen közelrõl.

A Torjai Büdösbarlang igazi vadregényes üdülõhely a meseszép fenyvesek között, számtalan mofettából, borvízforrásból és gyógyfürdõbõl álló telep.

Mi az a mofetta? Az átlagos magyar turista számára kevésbé ismert, ugyanakkor Székelyföld egyik fõ vonzerejét jelentik a mofetták. A rejtélyes szó olyan gázfürdõt takar, ahol a bõrön át felszívódó gázok bejutva a véráramba, gyógyhatást fejtenek ki. Ezek a gázok vulkáni utóműködés eredményeként törnek föl még ma is Székelyföldön, több helyen. A gázok között jellemzõ a széndioxid, a büdös kén. Különbözõ keringési, vérnyomásproblémák, mozgásszervi betegségek gyógyíthatók több napos kúrákkal. A mofetta viszont rendkívül veszélyes lehet, a gázok belégzése esetén perceken belül beáll a halál. Éppen ezért rendkívül óvatosnak kell lennünk a használatával, vigyázzunk, ne hajoljunk a gázt jelzõ csík alá, és nem kavarjuk föl mozgással a gázt. Bálványosfürdõ mellett találjuk Európa leghíresebb mofettáját a Torjai büdösbarlangot. A Best Westren Bálványos mellett indul a jól kitáblázott gyalogút a barlanghoz. Körülbelül fél óra alatt juthatunk a gyönyörű erdei ösvényen a barlanghoz. Közeledve, megcsap bennünket a kiáramló kénhidrogén szaga, s elõttünk tátong a pokol kapujának torka. Jókai Mór a „Bálványos vár” –ban így ír: „S a bejárat elõtt reszketni látszik a lég, mint a délibáb; a kövek tánczolni látszanak; az örökké nyitott kapu reszket, és a föld maga libeg-lobog. Itt van a pokol tornáncza. Mi lelheti fel azt a haláladó léget, onnan a szikla mélyébõl, a mitõl még a felette elrepülõ madár is leesik? Kinek a szavára nyílt meg ez az üreg, amibe ember ha belépett, többé vissza nem tér?” barlang falán jól kivehetõk a gázokból kiváló kénvirág alakzatok. A felettébb kísértetiesnek tűnõ jelek ellenére rendkívül gyógyító erõvel bírnak a feltörõ gázok. A barlangba lépve néhány másodperc múlva forróság járja át a végtagjainkat, olyan forrónk éreztem a lábamat, mintha szaunában lépnék. Természetesen gyógyhatás igazán csak többszöri kezelés után várható, de biztonsági szabályok betartásával feltétlenül próbáljuk ki, ha csak egyszer is van rá lehetõségünk. Kicsit többet kell gyalogolnunk a másik érdekességhez, a Buffogó –láphoz, ahol lápitündérek birodalmában sétálhatunk az ingoványon. Bálványos névadója a várhegyen található Bálványos-vár. Ma már csak néhány rom emlékeztet a valaha szebb napokat látott várra. A várat valószínűleg az I. században építette Apor Sándor. A várban még a keresztény idõkben is erõsen tartotta magát az õsvallás, sokáig folyt itt a bálványimádás.

Javasolt túraútvonal: Székelyudvarhely - Csíkszereda - Tusnádfürdõ - Szent Anna-tó – Mohos-tõzegláp - Torjai Büdösbarlang kb. 115 km

Kellemes kikapcsolódást kívánok!

Tisztelettel: Nagy Árpád

Szent Anna –tó legendája!

A tó vizében tündérek éltek, akik esténként a tó vizén táncolva vigadtak. Mulatozásukban azonban zavarta õket a tó melletti kápolna harangjának kongása. Csalárd módon rávettek egy legényt, hogy lopja el nekik a harangot, busás jutalom ellenében. Jutalom helyett azonban a fiút a tó vizébe fojtották és esténként tovább folytatták csábító táncukat a tó vizén sok-sok székely legényt megölve. Egyszer egy Gergõ nevű székely legény megcsókolta az egyik tündérlányt, aki ezáltal elvesztette varázserejét, és feleségül ment Gergõhöz. Az ifjú pár sok kaland után visszaszerezte a harangot a tó fenekén élõ tündérkirálytól. Amikor újból megkondult a harang, a tündérsereg hallá, a tündérkirály pedig varangyos békává változott.

Szent Anna-tó, Mohos-tõzegláp és Torjai Büdösbarlang!
Szent Anna-tó, Mohos-tõzegláp és Torjai Büdösbarlang!
Kulcsszavak:   

szent anna-tó, mohos-tõzegláp, tusnádfürdõ, hargita, csillagtúra, programok, programlehetõségek, torjai büdösbarlang, bálványosfürdõ, természeti ritkaság, természeti csoda