Segesvár, Bözödújfalu, Kőrispatak és Énlaka!
Segesvár a Segesd patak Nagy-Küküllőbe ömlésénél fekszik. Ősidők óta lakott hely, a rómaiak idejében katonai őrhely. A honfoglaláskor bolgár-török népesség lakott a környéken. A mai várost a XII. században alapították a magyar királyok által betelepített szászok. A Szász Szék központja lett. Első favárát a tatárok pusztították el, kővárát ezután építették föl fokozatosan. Összesen 14 bástyája volt, minden bástyát egy-egy céh védett és tartott karban. 9 bástyája ma is áll. A meredek utcácskák, középkori házak kissé lepusztult állapotukban is igen hangulatosak. Az utóbbi években megkezdődött az épületek felújítása. Nagyon látványos a XIV. századi óratorony, egykori városháza. A XVII. századi óra ablakában naponta más-más festett kis szobor jelenik meg, éjfélkor váltják egymást. Az óratorony mellett áll a XV. századi kolostortemplom. A legmagasabb részen van a XIV-XVI. századi evangélikus vártemplom.
A bazárban dúl a Drakula kultusz, a hagyomány szerint itt született a későbbi Vlad Tepes havasalföldi vajda, akiről Bram Stoker mintázta híres regényhősét. Sokkal valószínűbb azonban, hogy nem is járt itt sosem.
1849-ben a közeli Fehéregyháza határában zajlott a segesvári csata, ahol Bem Apó serege vereséget szenvedett a cári orosz csapatoktól, s ahol utoljára látták Petőfi Sándort.
A Marosvásárhelytől délre 45 km-re lévő 34 ezres városban még mintegy 7 ezer fős magyar kisebbség él, és a párszáz megmaradt német is beszél magyarul.
Bözödújfalu az elárasztott falu:
A Bözödi-tó helye lakott település volt, feltöltésekor Bözödújfalu víz alá került, mintegy 157 családot kellett innen áttelepíteni, néha erőszak árán is. A gát 1976-1980 között épült. Kezdetben a falu lakói is a gátépítésen dolgoztak, de amint megtudták, hogy falujuk víz alá fog kerülni, többé nem voltak hajlandóak a munkára. Buszokkal hozták az új munkásokat máshonnan. A tiltakozás hiábavaló volt, a tó feltöltése megkezdődött, és a falut házastul, berendezésestül, templomostul elnyelte a mélység. Azt mondják a horgászok, néha csónakban ülve látni a házak tetejét. Mára a templomot elnyelte a víz, tornya összeomlott. A falu végén 1995-ben emlékművet emeltek a feláldozott falu emlékezetére. A volt falu határában emlékhely áll, melyen az alábbi felirat olvasható:
„A tó fenekén Bözödújfalu nyugszik 180 házának volt lakói szétszórva a nagyvilágban ma is siratják. A diktatúra gonosz végrehajtói lerombolták és elárasztották. Ezzel egy egyedülálló történelmi-vallási közösséget szüntettek meg, melyben különböző nemzetiségű és felekezetű családok éltek együtt évszázadokon át egymást tisztelve és szeretve, példás békességben. Immár a katolikus, unitárius, görög katolikus és a székely szombatosok fohászai örökre elnémultak. Legyen e hely a vallásbéke helye és szimbóluma.”
Állíttatta: Sükösd Árpád, 1995
Kőrispatak a Kis-Küküllőbe ömlő Küsmőd-patak völgyében fekszik Etédtől nyugatra 7 km-re. Udvarhelyszék egyik határszéli települése. A völgy két oldalát 550- 670 m-es dombok szegélyezik. A gyakran földcsuszásokkal tarkított domb oldalakon szántok és legelők, a völgy alján szántok és kertek fekszenek. A falut több mint 600 ember lakja, zömük református, kétszáz körüli unitárius harmincegynéhány Hetednapot Ünneplő Adventista és néhány katolikus. A falu a rajta keresztül folyó, kőrisfákkal szegélyezett patakról kapta nevét. A kőrispataki lakósság fő foglalkozása földművelés és állattenyésztés volt, jövedelempótló foglalkozás volt a tűzifaszállítás. Közel 150 éves múltra tekint vissza a népi kismesterségek terén a szalmakalap készítés (kalapkötés). 1879-ben, a faluban közel százan foglalkoztak szalmafonással. Ma kevés az a család a faluban, aki ne ismerné a szalmafonás technikáját.
A kőrispataki Szalmakalap Múzeum:
A Szalmakalap Múzeum azzal a szándékkal jött létre, hogy megőrizze, fejlessze és továbbadja a közel 200 éves múltra visszatekintő szalmafonás, szalmakalap-készítés technikáját, hagyományát és bemutathassa az utókor számára.
A Múzeum 2001.július 21-én lett felavatva ünnepélyes keretek között egy 100 éves eredeti állapotban megújított hagyományos kőrispataki macskajárólyukas parasztházban.
A Múzeum első szobájában az ország szalmakalap-típusaival ismerkedhetünk és azoknak érdekes történeteikkel. Szintén az első szobában találhatjuk a szalma alapanyagokat - fonatokat is, amelyekből készülnek a szalmakalapok. A Múzeum középső szobájában különféle szalmából készült dísztárgyak tekinthetők meg: fali, asztali díszek, szalmaékszerek és fonott üvegek, amelyeket a falubeli kezek készítenek. A Múzeum hátsó szobájában a szalmakalap-készítés technikájának mozzanatai láthatók (aratástól a viselésig).
Ugyanitt tekinthetők meg a szalmakalap készítéséhez szükséges régi és új eszközök, valamint szintén itt látható és fotózható a 2 méteres rekord szalmakalap is, amely 12,5 nap alatt készült, 500 méter fonatból, 22.555 db. Szalmaszálból, 1.799 méter cérnával lett megvarrva és 2,65 kg a súlya.
A Szalmakalap Múzeumot a Szalmakalapkészítők Hagyomárnyőrző Egyesülete működteti, amely a szalmafonás hagyományának megőrzéséért minden nyáron szalmafonó tábort szervez mindazok számára, akiket érdekel a szalmafonás hagyománya, technikája, kalapok vagy dísztárgyak készítése. A szalmafonó tábor csoportonként 6-7 napig tart, amely idő alatt el lehet sajátítani a szalmafonás fortélyait.
A Múzeum udvarán egy csodálatos kőgyűjteményt is láthatunk, melynek darabjai a közelben folyó Küsmőd-patakból kerültek elő természetes állapotukban. Ezen kövek között láthatjuk pl. lenin sapkáját, kacsa, nyuszi, kenyér, gomba formákat, időjárást jelző követ, beszélő követ, valamint Kis- és Nagy-Magyarország térképét.
Szintén a Múzeum udvarán láthatunk egy táblagyűjteményt is, amelyek az eddig idelátogató csoportokat igazolják a világ különböző részeiről. (A táblák továbbra is megrendelhetők, az ajándékboltban, akik szeretnék kitetetni telekülésük nevét a múzeum udvarán). A múzeum udvarának közepén egy kalap-filagória látható, ahol kalap alatt megpihenhet a látogató, valamint fotókat készíthet az előkészített kalapokkal a képrámán keresztül. A Múzeum munkaműhelyében szintén vannak nagyobb szalmakalapok, amelyekkel szabad fotózni. Ugyancsak a munkaműhelyben található az Üzenő Szalmakalap is, amelyből bibliai idézeteket lehet húzni és megőrizni.
A Múzeum udvarán található egy kis szalmás ajándékbolt is, ahol múzeumlátogatás után vásárolni lehet egy kis szalma emléktárgyat a falubeli termékekből.
A Múzeum látogatása díjmentes, azonban önkéntes adományokat a Múzeum fenntartására és továbbfejlesztésére szeretettel elfogadunk a Múzeum középső szobájának asztalán lévő adománydobozba.
Szőcs Lajos 004 0266 226016, 004 0266 226306
Énlaka faluszerkezete laza-halmazos jellegű. A mai falu valószínűleg ráépült a J.sz.-i 1-111. századig létező római polgári településre, amelynek kultikus helye a mai unitárius templom alatt létező alapokon állhatott. E templomdomb köré gyűrűzött szét a kör alakú falu.
A rendhagyó falu felépítésén ma is felismerhető a tizedrendszer, a családok (nemzetségek) utcák szerinti letelepedése. Ehhez járult hozzá az utódok családi ház körüli telekmegülése, elsősorban birtokosztódás által. Ezért mutatnak a telkek összeszabdalt, szabálytalan formákat. Ezek a tömbbéli csoportok önszerveződési egységek voltak és vagyonközösségben éltek. Mindennek fontos szerepe volt a katonai szolgálat is. A polgári kitüntetéseket és rangokat e rendszer alapján örököltek és vittek tovább.
A négy tizedrend a következőképpen helyezkedett el a falu területén:
Rét tize a falu déli részén, a Rét kapu kornyékén, Miklós utca tize vagy Vár tize a belterület keleti részében a Porkolád kapu környéken, Lugos utca tize vagy Lencs kapu tize a falu északkeleti részében, Hegy tize vagy Nagyjó tize a belterület északnyugati részen, a Vas kapu kornyékén.
A kapuk elhelyezkedése majdnem szimmetrikus, kis eltéréssel egybeesik a négy égtájjal.
Több mint valószínű, hogy valamikor tényleges kapuk álltak a ma már csak név szerint így ismert helyeken. Mindenik tízesnek volt egy kapuja, amelyen át megközelítették a mezőn elterülő földjeiket. Ebből következően a földjeik is eszerint voltak felosztva, vagyis a saját kapujukon át megközelíthető földeket birtokoltak. A kapuk ugyanakkor védelmi szerepet is betöltöttek, mindenik tízes a saját kapuját védte. Ez a rendszer nem darabolta szét a falu egységet, hanem színesebbé és szervesebbé tette.
Énlakát sajátosan ősi település-szerkezete miatt felvették a világörökségi listára. Célkitűzés: megőrizni a falu ősi képét és formáját.
Az énlaki porta:
Énlakán elsősorban középparaszti telkek figyelhetők meg, amelyeket két nagy alegységre oszthatok: udvarra és kertre.
Az udvar általában az utcára nyílik, fakapuval vagy téglakapuval elválasztva. A ház általában az utcára merőlegesen helyezkedik el, előtte keskeny virágoskerttel. A faházak tölgy- vagy bükkfából készültek keresztboronás vagy zsilipelt boronás szerkezettel, mindkét oldalon sárral tapasztottak és fehérre vagy kékre meszeltek. A ház hármas tagolódású, tisztaszobával (elsőház), lakószobával és konyhával. A konyhához tartozik a kamra és a pince is. Valamikor a házat körtornác vagy homloktornác egészítette ki, ma már egyre kevesebb van belőlük.
A konyha általában kisméretű. A faluban még található olyan ház, amelynek kétoldali bejárata van, a hátsó, ritkán használt “küllőajtót" menekülési célból építették.
A sütőház vagy árnyékalja rendszerint az udvar túloldalán helyezkedik el. Ide építettek a kemencét és az aszalót, hozzá fásszín és gyakran disznóól is csatlakozik. Az épületeket régebben fából építették, egy idő óta téglából építik, és cseréppel fedik. Az udvart a keresztbe épített csűr zárja, benne tehén-, ló- és juhpajta, a pajták fölött két nagy szénatartó, amit "odornak" neveznek. A hátsó csűrkapun juthatunk a kert elülső részébe, a csűrkertbe. Ide építik a huzatos, faszerkezeten álló szénatartót (szénaszínt) a csűr folytatásaként. A telkeken kutak is vannak, gyakran előfordul, hogy nem az udvaron, hanern a kertek kerítései közelében, hogy több csalad is használhassa. A gémes kutakat többnyire felváltották a kerekes kutak.
Javasolt túraútvonal:
Székelyudvarhely - Segesvár - Bözödújfalu - Kőrispatak - Énlaka - Székelyudvarhely összesen kb. 150 km (körtúra)
Fedezze fel Ön is Erdély csodálatos varázsát!
Tisztelettel: Nagy Árpád
