Székelyderzs - A Székelyderzsi Unitárius Vártemplom!

Székelyderzs - A Székelyderzsi Unitárius Vártemplom!

Székelyderzs
Dimbes-dombos vidéken vezet az út a Kányádi-kapuhoz, ahonnan megpillantható a székelyderzsi templomtorony. A négy égtájról odasereglõ turisták a világörökség részét képezõ „szalonnás templomot” fedezik fel leghamarabb, megkóstolhatják a bástya hűvösében õrzött kaszás eledelt, ihatnak friss kútvizet, házi tejet. Akit megkínálnak egy karéj házikenyérrel a takaros porták jó gazdái, sokadmagával tér vissza.

Székelyderzs eredete
Neve IV. (Kun) László király egyik adománylevelébõl ismert, Ders-ként írva, az 1334-es pápai tizedjegyzékben Ers a neve, 1425-ben szintén Ders néven említik, 1760-ban a Székely Derzs nevet használják. A Petky, Kornis, Apafi Bethlen, Báthori, Sárdi és több más családnak is volt érdekeltsége Derzsben. A Petky-család Derzsi elõnevet viselõ ágával összefonódik a település története: a 17. század elején újjáépítették a leégett templomot, harangokat és az egyházközség számára kegytárgyakat adományoztak.
Hargita megye délnyugati csücskében Brassó és Maros megye határán, az úgynevezett Viharsarokban található. 1992-tõl a szomszédos Székelymuzsnával alkot községet. A 2002-es népszámláskor 751-en laktak a Derzsben.

A Székelyderzsi Unitárius Vártemplom!

2006-ban a vártemplom az egyetlen olyan romániai magyar mûemlék, amely az UNESCO világörökség kincsének a része.
A vártemplom három egységbõl áll: torony, várkerítés és a templom. A monumentális építészeti látvány mellett a vártemplom különlegességeihez tartozik a világon egyedülálló élõ örökség, a rovásírásos emlék és a XV. századból származó falképek, köztük szent László királyunk legenda-ábrázolása.

A torony
A várfalhoz képest a torony ferde elhelyezkedésébõl feltételezhetõ, hogy egykor egy görbe alaprajzú védõfal vehette körbe a templomot. A torony magassága ma 38 méter. Eredeti magasságát 1866-ban emelték meg 10 méterrel.
Szalonna és sonkatárolás a bástyákban
A várfal belsõ oldalán egykor körfolyosó (gyilokjáró) futott körbe, amelyeken közlekedve védeni lehetett az erõdöt a támadókkal szemben. Ezeket 1788-ban bontották le, mert a templom elveszítette a védelmi jellegét. Félnyeregtetõs színeket építettek, ahová a falu lakói elhelyezhették ingóságaikat (kelengyésláda, szerszámok), a beköltöztetett hombárokban, szuszékokban gabonakészletét tarthatta. A bástyákat szalonna és füstölt hús tárolására tették alkalmassá.. A több mint kétszáz éves hagyományt a falu lakossága ma is élõ örökségként õrzi. Élõ hagyományként a köréje épülõ szokásrenddel a világon egyedülálló látványosság.

Gabonatárolás hombárakban
Gabonamérõ vékások (20 liter), félvékások (10 liter), negyedvékások (5 liter) magyar királyi pecséttel hitelesítve.

A vártemplom kútja
Különlegesség még a várfal délnyugati sarkában levõ védelmi kút, amelyhez a településnek vallási hagyománya is kötõdik. Évszázadok óta elõírás, hogy kizárólag csak ennek a kútnak a vizével szabad keresztelni. A vize tiszta, iható.

Templombelsõ
A templom építése különbözõ idõszakokban történt: A szentély részét (ahol az orgona van) az 1200-as években, a templomrészt az 1400-as években, a várfalat és a bástyákat az 1500-as években építették. A templom tetején látható védelmi emelet a lõrésekkel és a szuroköntõkkel 1605 - Basta Erdély-dúlása után épült Petky János költségén.

A templomban található fapadokat 1790-ben állították fel, és azokat fizetés arányában osztották ki a családoknak, azzal a kikötéssel, hogy minden családtag csak az õ családjának padjába ülhet.

Szószék
A templom szószékét mûvészi faragású és diszítésû, festett korona ékesíti, amely 1759-ben készült. Bartha Mihály és neje Dénes Judit készíttette. Felirata: "Kiálts teljes torokkal, mint a tormbita".

Úrasztala
A templompiac közepén álló úrasztala szintén festett, 1867-ben készült.

A harangok
1871-ig csak szent György napjától Szent Mihály napjáig volt hallható a déli harangszó. 1871-tõl napjában háromszor harangoznak: reggel, délben, este. A napi harangozáson kívül külön harangozás van szertartások alkalmával és "nagy idõ" esetén. A toronyban található nagy harangot Petky János öntette Derzsben 1607-ben.
A Petky által öntetett nagyharang mellé a feljegyzések szerint 1674-ben az egyházközség egy kisharangot öntetett, amelyet az I. világháborúban hadicélokra elkoboztak. A jelenlegi kisharangot 1923-ban közadakozásból öntette az egyházközség.

A rovásírásos emlék
Az 1929-ben végzett javítási munkálatok során a kinti, bejárat melletti befalazott ablak kibontásakor) került elõ egy rovásírást tartalmazó tégla. Keletkezési ideje egyelõre bizonytalan. Szakirodalmi ismertetések 1274 - 1431 közötti idõszakra teszik a keletkezését, kiemelve, hogy téglába égetett technika-ként Közép-Európa legrégibb rovásírás emléke.
Nem csak keletkezése, hanem olvasata is vitatott. A fordítási változatok közül a legelfogadottabb: Miklós Derzsi apa-pap.

Az orgona
Az orgonakarzat 1800-ban épült. Akkor készült az elsõ orgona is, amelyet, 1837-ben valamiért kicseréltek a ma is meglévõvel. Az orgona fémsípjait az I. világháború végén kiszedték és hadi célokra használták fel. Teljesen csak 1946-ban, a II. világháború után sikerült rendbe tenni.
A szentélyboltozat faragott zárókövei zárókövei
A szentély boltozatát faragott kövek díszítik. A szószéktól jobbra haladva a papi szék fölött két olyan zárókõ látható, amelyek csúfolódó arcot ábrázolnak. A csúfolódó arcok után az elsõ zárókõn a székelység címere, a másodikon egy címerpajzsban ábrázolt eke, a harmadikon a Petky család címere látható.

A falképek
A templom déli falrészét három falkép borítja.
A bejárattól jobbra az elsõ kép Pál apostol megtérését ábrázolja. A damaszkuszi úton történt eseményt, az utána következõ néhány napot és a megkeresztelkedést egyetlen fényképbe sûríti az alkotómester. A szakállas arcban valószínû, hogy a készítõmester önarcképét tisztelhetjük. A kísérõ katona a zászlójának latin nyelvû feliratából az derül ki, hogy a falkép 1419-ben készült.
A második képen Szent Mihály arkangyal nak egész alakos ábrázolását lehet megtekinteni. Kezében serpenyõs mérleget tart, amelynek felsõ serpenyõjében ördögöket, az alsóban egy imádkozó nõt lehet látni.
A déli falrész harmadik képe töredék, amely három alakot ábrázol, akik fejükön püspöksüveget viselnek, kezükben püspökbotot tartanak. Mûvészettörténeti leírásokban mint püspökszentek rõl lehet olvasni, de úgy is találkozhatunk velük, mint a három bölcs király, akik a kisdedhez zarándokolnak.
Az északi falrészt is három falkép borítja.Az 1720-ban épített karzat alatt egy nõi mártírlegenda töredéke látható. Összekötözött kezû, véres hátú nõket ábrázol, amint egy toronyból lökik ki õket.
A templom északi falrészét teljes egészében a Szent László legenda uralja. Az 1720-ban beépített karzat sajnos szétrombolja az elejét így a legenda elsõ fele, a Kivonulás hiányzik. Az ütközetbõl fennmaradt egy részlet, az utána következõk viszonylag jól láthatók: A Kún üldözése, a Birkózás, a Lefejezés és a legvégén a Pihenési jelenet. A gótikus hálóboltozat gyámkövei helyenként beépülnek a falképszõnyegbe, de összességében nem tudják megtörni sem azt az erõt, amely a falképbõl árad; sem azt az esztétikai élményt, amelyben a magas szintû ábrázolás részesít.

Az északi falrész utolsó ábrázolásáról rosszabb esetben nem esik szó, jobb esetben nincs megnevezése. A szürke ruhás szent jelképeit képírással olvasva Remete Szent Antal ra ismerhetünk, akivel szemközt két vörös ruhába öltözött, glóriát viselõ nõalak áll. Remete Szent Antalról hasonló ábrázolás a szepesszombati római katolikus plébániatemplom 1503-ban készült oltárszárnyán látható Szent Antal megkísértése címmel.

Szalonnakóstolás
A székelyderzsi vártemplom egyik bástyája lehetõséget nyújt önnek, hogy részese legyen a hagyománynak. Megkóstolhatja a vidék ételkülönlegességeit, illetve a bástyákban tárolt szalonnát!
Abban a bástyában étkezhet, amelyet Apafi Mihály fejedelem édesanyja bocsátott a mindenkori székelyderzsi lelkész rendelkezésére!

• tilos a cigarettázás és az italozás a várfalon belül
• kérésre vegetáriánus- és gyermekmenüt is összeállítunk
• kérjük pár nappal elõre bejelentkezni

Székelyderzsi Unitárius Egyházközség, Demeter Sándor Loránd - lelkész

537075 Székelyderzs, Fõ utca 163
tel: OO4-O744 557659
e-mail: segithetek@vipmail.hu
web: http://szekelyderzs.erdely.org