A Madarasi-Hargita, a székelyek Szent Hegye (1801 m)
Madarasi-Hargita: (1801 méter tengerszint feletti magasság!)
A helyszín megközelítése: Fenyveserdőn át, 50 éves veterán gépjárművel. (maximum 7 fő) A menedékháztól a csúcsra gyalog jutunk fel. (kb. 2+2 km. gyaloglás)
Időtartam: kb. 6 óra. Irányár: 110 Euró/csoport
A Madarasi-Hargita elérhetősége:
Székelyudvarhelyről Csíkszereda irányába indulva, Fenyédnél balra térünk a Gyergyó felé vezető útra. (138-as jelzésű megyei út) Küküllőkeményfalva, majd Zetelaka után, Zeteváraljánál jobbra kanyarodva elhagyjuk a műutat. Az Ivó völgyén haladunk körülbelül 10 km-t, majd ismét jobbra kanyarodva a Filió patak völgyén, újabb 9 km megtétele után elérjük a menedékházat.
Megjegyzés: A filiói eltérőnél található sorompónál, autónként kb. 2 Eurónak megfelelő útdíjat szednek. Téli időszakban az összkerék meghajtású, vagy lánccal felszerelt autóval lehet feljutni a menedékházig. 2015-ben a menedékházig az útat leaszfaltozták, így oda bármilyen típusú személygépkocsival, önállóan is fel lehet jutni. A filiói eltérőtől a szinte naponta induló traktorokkal is fel lehet jutni a menedékházig.
(A traktorok menetrendje iránt Deák Zitánál lehet érdeklődni. Tel: OO4-O744 788397)
A Madarasi-Hargita, a székelyek Szent Hegye (1801 m):
A menedékháztól a csúcs még körülbelül egy óra járásra van. Nincsen meredek szakasz, közepes, vagy inkább könnyű sétával, enyhe emelkedés mellett juthatunk fel. Mindenképpen vállalkozzunk a túrára, ha az időjárás engedi, mert kihagyhatatlan. Sokat mondják, hogy nem is járt Székelyföldön az, aki a Szent Hegyen nem járt. A csúcsra vezető úton is állandóan megállunk, csodálva a fokozatosan kitáruló panorámát. A csúcsra érve aztán rendkívüli a látvány, szinte „egész Erdély” a lábaink előtt hever. A már-már valószerűtlen panorámát nem lehet elfeledni. A hegytetőn körbesétálva, egy másik érzés is hatalmába keríti az embert… A hely misztikus hangulatát a tetőn szétszórtan felállított apróbb-nagyobb kőhalmok és kőfeliratok, valamint a keresztek és kopjafák fokozzák. Talán nem tudjuk megfogalmazni, de aki itt járt egyszer, biztosan megérti, miért Szent a székelyeknek ez a hely.
A Madarasi-Hargita a Hargita-hegység és a Székelyföld legmagasabb hegye, egy egykori sztratovulkáni kráter peremének északi maradványa. A nehezen felismerhető kráterperem többi hegycsúcsa az Oltárkő (1358 m), a Rákosi-Hargita (1755 m), a Madéfalvi-Hargita (1709 m) és a Csicsói-Hargita (1756 m). Ezek alkotják a Keleti-Kárpátok egyik legnagyobb vulkáni maradványát. Az egykori kráter szélessége 5 km. A déli oldalból ered a Hargita leghosszabb folyóvize, a Vargyas-patak. A Madarasi-Hargitát sokszor emlegetik, mint a székelyek szent hegyét.
A Madarasi Hargita a Hargita hegyvonulatának a legmagasabb (1801 m) része, többszörösen megénekelt, a székelyek "Szent hegye". Csúcsáról gyönyörű kilátás nyílik a terjedelmes, 20 - 25 km széles Hargita-fennsíkra, a Libán-tetőre, a Görgényi havasokra, Gyergyói havasokra, Hagymás hegységre. Nyugati irányban látszik az Ivó-feje, Berszán-sarok, Kecskevész-szikla, mögöttük csaknem az egész Erdélyi-medence. Szép tiszta időben látható dél - délnyugat irányban a Rika-hegység, Királykő, Fogarasi havasok a Déli Kárpátok szinte teljes vonulata. Délkeletre a Rákosi-Hargitát, keletre a Csíki havasokat és a Csíki-medencét figyelhetjük meg.
A Madarasi Hargita növényzete és állatvilága:
A kedves látogató, amíg felérkezik a Madarasi Hargitára, az aljban jellemző elegyes erdők birodalmából a fenyvesekbe érkezik. Innen mindössze 10-20 perc járással a csúcs irányába, már elérjük a fenyvesek felső határát, ezután az alpesi tájakra jellemző borókás következik. Tehát mindössze 10 km-es szakaszon három növényzeti övet érintünk.
A Madarasi Hargita növényzet szempontjából az alhavasi növényzeti övbe tartozik. Magassága eléri az 1801 métert, a csúcson található növényzet alkalmazkodott a nehéz éghajlati viszonyokhoz, az alacsony hőmérséklethez, nagy mennyiségű csapadékhoz, az erős szélhez hosszabb ideig tartó hótakaróhoz (5- 6 hónap). Az itt élő növények leggyakrabban a cserjék közül kerülnek ki. Ilyen például a törpe boróka alacsony, tömött növésű, örökzöld cserje, tű alakú levelekkel (4-8 mm), amelyek rásimulnak a rövid, vaskos, görbült ágra. Fája sok rostot tartalmaz, amely nagy rugalmasságot kölcsönöz a hajtásoknak, s így károsodás nélkül elviselik a vastag hótakaró súlyát. A törpe boróka között a legnagyobb mennyiségben a fekete áfonya van jelen, majd a vörös áfonya és a hamvas áfonya. A Madarasi Hargita lejtőin uralkodó fafaj a lucfenyő amely összefüggő, komor havasi erdőségeket alkot nagy területeken, de lehet csoportosan vagy éppen magányosan is.
A Madarasi Hargita állatvilágát meghatározó fontosabb tényező a nagy kiterjedésű lucfenyvesek jelenléte. A lucfenyvesekben élő emlős állatok: a barna medve, a gímszarvas a hiúz, a farkas, a vadmacska, a nyuszt, a mókus, a róka és a vaddisznó.
A madarak közül előfordul a siketfajd, a császármadár, a macskabagoly, az uhu, az egerészölyv, a fenyves cinege, keresztcsőrű, fenyőszajkó, hegyi cinege.
A hüllők közül megtalálható az elevenszülő gyík. A kétéltűek közül az alpesi gőte és a kárpáti gőte él az itt előforduló pocsolyákban és lápokban.
A gyors folyású hegyi patakokban él a sebes pisztráng, a botos kölönte, a fürge cselle, és a kövi csík.
Sípályák a Madarasi-Hargitán!
A Madarasi-Hargita ma Erdély egyik legnépszerűbb síközpontja. Madarasi Hargita üdülő- és kirándulóközpont Székelyudvarhelytől 36 km-re található. Összesen 4,5 km-nyi sípályát találhatunk itt 1500-1760 m tengerszint feletti magasságban. A síterep december közepétől április közepéig hóbiztos, kedvező időjárás esetén a szezon május közepéig tart. A sípályákat hótaposógép segítségével folyamatosan karbantartják A területen éjjel-nappali hegyimentő-szolgálat üzemel.
A sífelvonók minden nap 10-16 óra között üzemelnek. A Súgó Panzióban lehet síbérletet vásárolni, sífelszerelést kölcsönözni és csoportos síoktatást igénybe venni.
1. tányéros 650 m
2. csákányos 700 m
3. tanulólift 200 m
A legismertebb sípálya, a Sugó Panzióhoz közel eső, Sugó "kényelmes" pálya. Nyugati fekvése miatt, főként az felső szakaszain, sokáig megmarad a hó. Hossza 700 méter, a szintkülönbség 90 méter. Felső fele tetszés szerint szélesíthető, enyhén lankás, kitűnő feltételekkel kezdők, tanulók, gyerekcsoportok oktatására. A széles tisztásról bekanyarodva az erdő közé folyamatosan keskenyedik, és egyre meredekebbé válik. Az alsó fele már haladó sízőknek való, a végén, a "fal"-nak nevezett meredek szakasz a Mihály havassal való találkozásig már nehéz pályarész. A hosszabb távokat folyamatosan sízőknek is lehetőség biztosít ez a pálya. A klasszikus induló hely keleti irányba, majd a "Szildombon" elkanyarodva egészen a Nagy- Csúcsig (1801 m) hosszabbítható. Megfelelő hóviszonyok esetén így körülbelül 2 km-es szakasz sízhető folyamatosan.
1. tanulópálya: 100 m
2. kék pálya 1500 m
3. piros pálya 1500 m
4. fekete pálya 600 m
5. extrém pálya 700 m
A Madarasi Hargitán ma 4 sípálya van, ezek a Súgó, Mihály, Zárug és Vargyas elnevezéseket kapták.
Súgó (1 csákányos sílift és 2 köteles bébilift)
Ez számít a legkönnyebb pályának. Kb. 850 méter hosszú, 135 méteres szintkülönbséggel. A legfelső része széles, folyamatosan keskenyedik - a felső rész oktatásra is alkalmas. Alsó része meredek (ezt "fal" névvel illetik a sízők), ez egészen a Mihály havas lábáig tart.
Mihály (1 tányéros lift)
800 méter hosszú, 206 méteres szintkülönbséggel. Meglehetősen meredek, alsó része a Súgó patakig ér.
Kellemes kikapcsolódást kívánok!
Tisztelettel: Nagy Árpád
