Fiatfalvi iszapvulkánok!
A geológiai rezervátum Fiatfalva szomszédságában található. Az iszapvulkánok a településtől délnyugatra, Cserehát-domb oldalában, a Sukoró völgyben találhatók, a környékbeli lakosság e helyet Fehérszéknek nevezi. A név onnan ered, hogy szárazság idején az iszapfolyásokban kicsapódik a só, fehér színbe öltöztetve a terület. Geológiai rezervátummá nyilvánították a területet, amelynek kiterjedése 1 ha.
A fehérszéki iszapvulkánok nevük és formájuk ellenére nem vulkánosság vagy vulkáni utóműködés következtében jöttek létre. A hideg iszapvulkánok kategóriájába tartoznak, amelyek földgáz jelenlétében jönnek létre, többnyire laza talajú agyagos területeken, ahol a szerves anyagok bomlása során sok szénhidrogén, kén-hidrogén, szén-dioxid és metán keletkezik. A gázok mindaddig a felszín alatt gyűlnek össze, amíg feszítőerejük le nem győzi a rájuk nehezedő iszap és agyagrétegek nyomását. Ekkor lassú szivárgásszerűen vagy robbanás kíséretében a felszínre tör, magával sodorva és összekeverve talajvizet, agyagot, iszapot és gyakran szilárd kőzettörmeléket is.
1913 őszén a lefojtott földgáz robbanás kíséretében utat tört magának a felszínre, így alakítva ki a fehérszéki iszapvulkánok mai formáját.
Napjainkban három iszapvulkán található a területen. Az északi fekvésű iszapvulkán egy 6 méteres átmérőjű, kb. 2,5 méter magas, több apró kráterrel rendelkező lapos kúp. Az ovális alakú, keleti fekvésű iszapvulkán a legnagyobb, 22 méter hosszú, 10 méter széles, hatalmas méretű kráterrel, amelyben sáros tócsa alakult ki. A harmadik majdnem tökéletes kúp formájú, 4-4,5 m átmérőjű, 3 m magas. begyepesedett, aktivitásra utaló jeleket nem mutat.
A feltörő iszapos víz enyhén sós, ennek megfelelően a környéket is részben sótűrő vegetáció borítja, amelynek jellemző képviselője a mocsári kígyófű (Triglochin palustris), részben pedig lápi növényzet rókasás (Carex vulpina), mocsári csetkáka (Eleocharis palustris), széleslevelű gyékény (Typha latifolia), ágas békabuzogány (Sparganium erectum), kötő káka (Schoenoplectus tabernaemontani), nád (Phragmites communis), mocsári kosbor (Orchis laxiflora), mocsári nefelejcs (Myosotis palustris), pénzlevelű lizinka (Lysimachia nummularia), deres szittyó (Juncus inflexus).
Az iszapfolyásokat gyakran látogatják az őzek (Capreolus capreolus), gímszarvasok (Cervus elaphus) és a vaddisznók (Sus scrofa), sótartalmuk miatt és dagonyázás céljából.
Megközelíthetőség: Székelyudvarhely - Bögöz - Székelykeresztúr - Fiatfalva kb. 35 km
Fiatfalva központjában megállhatunk megtekinteni a természetvédelmi területet hirdető táblát. (Sajnálatos, hogy nincs rajta több információ, hogy merre kell továbbmenni innen.)
Tovább folytatjuk utunkat, majd a falut elhagyva kb. 500 m-t teszünk meg, mikor egy eltérőhöz érünk. A kihelyezett tábla jelzi, hogy balra a mezei úton közelíthetjük meg a Fiatfalvi iszapvulkánokat. Itt érdemes letenni az autót, és gyalog folytatni az utat. Megközelítőleg 500 méter megtétele után a jobb oldal kitisztul, láthatjuk láthatóvá válik a patakmeder (száraz időben nem folyik víz benne), ezen átkelve követjük a mezei utat. A domb tetőre érve feltűnik előttünk a három füves, tájidegen domb.
Tipp: Mivel útba esik, a fiatfalvi iszapvulkánok meglátogatása napján keresse fel a nagygalombfalvi Rák tavat is.
Honlap: http://erdelyivendeghazak.ro/hu/prg/61/10/nagygalambfalvi-rak-tava-helyi-latvanyossagok-programok
