HU RO EN
Korondi Unicum sós fürdő és Csiga-domb - a székely drágakő szülőhelye!

Korondi Unicum sós fürdő és Csiga-domb - a székely drágakő szülőhelye!

A Csiga-hegy (Rakódóhegy), ez a szivárvány minden színében tündöklő, csillogó szikladomb egyik legközelebb fekvő népszerű kirándulóhelye a korondi fürdővendégnek. A csillogó törmeléket az alatta buzogó sós forrás rakta le.

Az Unicum sós fürdő három ásványforrása van: a szénsavas sós vizet szolgáltató ,,Sós forrás”, és a két szénsavas vasas vizű, A ,,Fő-kút” és az ,,Erzsébet” vasas forrás.

A medencébe összegyűlt sós víznek szabad lefolyása van, minek következtében mindig tiszta marad és magas szénsav tartalmának fogva kellemesen és végtelenül üdítően hat a fürdőzőre.

A Csiga-domb a Kárpát-medence legnagyobb aragonit előfordulása. A három hajdani bányászati sziklás térszín 1980 óta országos védettségű földtani rezervátumba tömörül. A Csiga-dombi forráskúp telep kora 30-40000 évre becsülhető. A jelenlegi rezervátum 3 helyszínén a kitermelt aragonit rétegek után maradt felszíni sebhelyeket látogathatjuk.

A karbonátos, sós, szénsavas vizekből kicsapódó kalcitok és aragonitok hideg folyamat nyomán csupán a széndioxid-vesztés miatti kicsapódási kényszer által születnek.

A Csiga-domb nevet a 18. század közepén már írásban említi Kővári László. A forrásmészkő domb eredetileg csigaház alakú volt. Ez az alak végleg megszűnik az aragonit bányászatával. A bányászat a hajdani repedések aragonittal kitöltött tarajai mentén történt, kézi erővel és eszközökkel.

Sajnos a 20.század első felében a felszíni bányászás oda vezetett, hogy az aragonitot szinte teljesen kitermelték a területről.

A székely drágakőnek is nevezett ásvány törékenysége miatt faragásra nem volt alkalmas, de csiszolással szép dísztárgyakat készítettek belőle: írókészletet, hamutartót, virágvázát, gyümölcsöstálat. Ugyancsak ebből készült a korondi római katolikus templom 2 szenteltvíz tartója is (1 méter magas, 60 cm széles, amiket Knop Vencel, az Aragonit csiszoló üzem tulajdonosa adományozott a korondi katolikus közösségnek).

A Csiga-dombot felépítő meszes forrásüledékek nagy része kristályszerkezet nélküli travertin kéregződésekből áll, buborékosak, aprózódó, sokszor agyagos, beékelődésekkel tarkítottak.

A magnézium-kalcitok és aragonitok a földfelszín és a travertin repedéseiben folyó vízből kezdenek kikristályosodni a repedések falára merőlegesen. A kristályok növekedése addig tart, amíg a két oldalról növő rétegek össze nem érnek, s a víz útja el nem záródik. Ilyenkor a nyomás alatt lévő víz más repedést keres, ahol a folyamat kezdődik elölről.

A növekedés leállási felületein jelentkező sötétebb színek legtöbb esetben bakteriális eredetűek, vagy mangán-oxid dendritek eredményei. A karbonátok színezettsége a vasszulfidok jelenlétének és a vas oxidációjának köszönhető.

A Csiga-dombot felépítő több forrás közül a leghosszabb életűnek a jelenlegi Unicum forrás bizonyult, amelynek a vizét száz évvel ezelőtt is favályúban elvezetve használták az Unicum fürdő tükörmedencéjéhez. A rezervátum területén, több helyszínen felbukkanó nagyon sós-meszes-hidrogénkarbonátos-szénsavas-kénes-vasas vizek típuspéldája ez a forrás. Koch Antal 1877-es megfigyelései szerint a lerakódási ütem pár milliméter volt hat hét alatt. Ő jelezte először a forrás körüli aragonit-borsószemek felhalmozódását.

A 20. század hatvanas éveinek elején meggondolatlanul végzett dinamittal történő aragonitbányászati kísérletek miatt a forrás hozama is jelentősen megcsappant, a jelenleginél kb. 10-szer nagyobb hozammal írták le annak idején.

A forrás folyamatosan változtatja a helyét, amit a sziklafal só-kicsapódásai ás csepegései jeleznek, de amikor kis repedést talál, akkor a szénsavgáz buborékolásának kíséretében sisteregve érkezik a víz a felszínre. Az értékek változnak évről évre, az évszak, hőmérséklet, vízhozam, gázhozam befolyásolja az oldott anyagmennyiséget.

A rezervátum területének földtani összetettségét hangsúlyozzák a források közelében jelentkező iszapfortyogók is. Ezek a hideg iszapfortyogók (iszapvulkánok) azonban – nevük és formájuk ellenére – nem vulkáni utóműködés következtében, hanem a mélybe található földgáz jelenléte miatt jöttek létre, s a földgáz felszínre áramlásakor hozza magával a vízzel keveredett, felaprózódott kőzettörmeléket.

A Csigadomb mondája:

A Sóvidék dombjait régen óriások formálták agyagból. Egyikük az Árcsóval szemközti halmot átszúrta a pálcájával, amelynek helyén sós-meszes forrás fakadt, s az gyarapítja a Csigadombot.

Látogatási szabályok:

A dohányzás tilos a rezervátum területén!
Tilos virágokat, cserjéket, növényeket leszakítani, állatokat begyűjteni!
Szigorúan tilos letörni, gyűjteni a rezervátum földtani képződményeit, kőzeteket!
Kérjük csakis a kijelölt tanösvényen maradva látogassák a rezervátumot!
Kérjük, ne zavarják meg a természet és a többi látogató nyugalmát!
A rezervátum területén történő árusítás, termékismertetés, rendezvényszervezés külön engedélyhez kötött.
Vidd el csupán az emlékeid és a fényképeid, hagyd itt csak a lábnyomaid!
Látogassa meg a Csiga-dombot, ahol az Unicum forrás most is működik, és megcsodálhatja az aragonitok folyamatos képződését.

Kellemes időtöltést kívánunk!

 

Korondi Unicum sós fürdő és Csiga-domb - a székely drágakő szülőhelye!
Csiga-domb - a székely drágakő
Kulcsszavak:   

 

korondi, unicum sós fürdő, csiga-domb, székely drágakő, aragonit, iszapvulkán, iszapfortyogó, rezervátum, karbonát, sóvidék, árcsó, aragonit réteg, unicum forrás, programok